A hétköznapoknak eddig volt egy menete, de az jelenleg nem tartható. Máté ugyanis délután már nem tud magától elaludni, akkor sem, ha fáradt. A napközbeni alvások eddig nagyon könnyűek voltak, ha elfáradt, elaludt, és kész. Most azonban a világ annyira érdekes, hogy teljesen felizgatja, és nem tud már délután aludni. Ez azt jelenti, hogy este 7-8-kor hiába kimerült, alig bírom elaltatni. Ma azonban elaludt 6-kor, és már két és fél óraja alszik. Ma már nem fog felébredni, de ha felriad, muszáj lesz tiszta pelenkát adnom rá, és csak nagyon tudom remélni, hogy nem ébred fel teljesen. Ezen változtatni kell.
Így most ezt a rendszert találtam ki:
Reggel megpróbálok felébredni. Ez nekem igen nehéz, és lassan megy.
7 körül reggeli közösen, előtte mosógép beindítása, majd ágyazás, rendrakás.
8 körül Máté visszaalszik egy kicsit, én pedig ledőlök vele. Muszáj!
9-kor kis séta, bevásárlás. Közben Máté tízóraizik (elnyammog egy fél kekszet v fél gerezd almát)
10-től teregetés, főzés, takarítás, rendrakás.
12-kor ebéd, Máté általában alszik, ebéd után mellé dőlök
ébredés után ebéd neki is (valami pürésített, hogy gyakorolja a kanalazást), majd játék
15-17 között játszótér, úton hazafelé a másik fél keksz elnyammogása
17-től alvás!! na, erre vagyok nagyon kíváncsi, hogy megy majd, korábban fél órát, esetleg egy órát aludt ilyenkor
ébredés után vacsora közösen (Máténak darabos, mert abból mégis csak többet tud enni)
19-kor fürdés
20 körül alvás
Nyilván minden függ attól is, hogy Máté mikor alszik és meddig. Lehet, hogy a fürdetés és alvás fél órát, órát tolódik... Még a reggelek és a délelőttök neccesek, hogy tudom-e jól beosztani az időt.
Délben nem akarom megvárni az ebéddel, amíg felébred, ez az egyetlen olyan étkezés, amikor nyugtom van.
Máté pürét nem hajlandó enni, hacsak nem abból egy kanállal, amit szétmaszatol magán, ugyanis nagyon szeretne kanállal enni. De kizárólag egyedül. Én azért minden alkalommal megpróbálok az ő szájába is kanalazni, heti egy kanállal sikerül is. A darabos ételből még mindig nem megy le sok, de annál nagyobb örömmel tömmi a szájába, hogy aztán a nagyobb darabokat kiköpje. Éljen a hipotónia!
Egyetlen hatalmas előnye van mindennek, többet eszem, mint Tibi, mégis fogyok, lassan a versenysúlyomnál tartok. Ugyanis a 12 kg-s gyerekem leginkább még mindig csak anyatejen él. És igen, ebből nőtt ilyen szép nagyra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése