2013. június 30., vasárnap

Menütervező

Nos, ez az, amibe ki tudja hányszor belevágtam, de tartósan sosem folytattam a tervezés gyakorlatát. Bűntudatom van, és bánt, hogy nem főzök rendesen, pedig tudok és szeretek is főzni.

Kb. egy hónapja lehetett, hogy beszélgettem egy ismerősömmel, aki tévés szakács és étteremtulajdonos. Valami nagyon finom ételről mesélt, és én szomorúan mondtam, hogy csak szemétkaját eszem. Persze ez nálam nem a gyorséttermi kaja, hanem a paradicsomos tészta, ami finom, de nem háromszor egy héten. Értetlenkedve nézett rám, kicsit meg is botránkozott. Mondtam neki, hogy alig van időm. De ő azt mondta, hogy sok ételt nem telik időbe elkészíteni. Ekkor màr nagyon szégyelltem magamat, mert az egész asztaltársaság figyelte, mit beszélünk. Még motyogtam, hogy talán az is baj, hogy rutintalan vagyok. De azt kell, hogy mondjam, a legnagyobb baj, hogy piszkosul fáradt vagyok. Hetek óta sírhatnékom van a fáradtságtól. Ami máskor öröm volt, arra most nincs energiám. Azt hiszem, ha az illető feleségével beszélek, ő jobban érti, miről van szó. Bár azt hiszem, ő ügyesebben szervezte az idejét. Vagy ki tudja...

Ezután a beszélgetés után újra elkezdtem a terrvezgetést, de egyheti menü készült csak el, majd újra semmi. Egyszerűen túl nagy a választék, mit is lehetne főzni, és belezavarodok. Ahhoz azonban nincs energiám, hogy naponta újat és újat találjak ki. Arról nem is beszélve, hogy mindennap bevásárolni sincs kedvem, de időm sem. És gyorsan kell elkészülnie, hogy a gyerekem kibírja, hogy nem vele foglalkozom. Ezzel együtt szeretnék finom, változatos, és egészséges ételeket főzni. Olyat, amit a 10 hónapossal is megkóstoltathatok, és amiből a fogyókúrázó férjem is ehet.  Ráadásul idényszerinti, mert így a legolcsóbb és a leginkább környezetkímélő.

Uh, már leírni is rossz, annyi mindenre kell figyelni.

Rájöttem, hogy megkönnyíthetem a saját dolgomat, ha nem az ételekre, hanem azok egy-egy típusára koncentrálok, valahogy így:

hétfő - főzelék (zborsó, sárgarépa, spenót, sóska)
kedd - töltött, csőben sült ételek (tök, cukkíni, patiszon)
szerda - egytálétel (tepsis hús zöldséggel v. gyümölccsel sütve, tárkonyos csirkeragu leves)
csütörtök - valami édes (túrógombóc, zabkása, kuszkusz gyümölccsel)
péntek - tészta v rizottó (paradicsomos, bazsalikomos, csusza, spenótos, zöldséges )
szombat - maradék
vasárnap - nem itthon eszünk


Ez utóbbit meg kell magyaráznom. Már a házasságunk elején megállapodtunk erről, hogy vasárnap pihenjünk. Egyébként, ha a fenti menüt a héten végig folytatom, talán még vasárnapra is marad, nem csak szombatra.

Tehát, ez a minta, amihez csak heti egyszer kell hozzányúlnom, és variálni, pl. egy húslevessel, ami nálunk annyira sűrű, hogy simán elmegy egytálételnek is.

A kérdésem csak az, hogy ugye leszek még egyszer kipihent? ne nevessetek



2013. június 17., hétfő

A már működő dolgok

Vagy inkább az egy időben működtetett dolgok.

A napi és heti időbeosztás, heti menü megtervezése. Mindig fellelkesülök, majd lecseng a lelkesedésem, és megint ötletszerűen történnek a dolgok. Egy részük legalábbis biztosan. Igaz, egy csecsemővel a napi időbeosztás is folyamatosan változik, ez nem segít a rendszerességben. Most a kánikula miatt is át kell szervezni egy kicsit a dolgok eddig működő rendjét.

Mosható pelenka. Egy darabig moshatóztam. Majd észre vettem, hogy a hasfájós, és enyhén hypoton kisfiam mozgását zavarja. Így abba hagytam, inkább ökopelenkát használok. Pénzt nem spórolok vele, de időt igen. Na meg, Máténak is könnyebb így. A készletemet pedig elvaterázom.

Többnyire turkálóban, vagy leárazáson vásárolok. Kivétel a cipő, mert egy kényelmes lábbeli könnyebbé teszi a napot, ezért hajlandó vagyok sok pénzt is kiadni. Vásárlási módszerem az, hogy kiválasztom, ami tetszik, és még nézelődöm vele. Kb. tíz perc után kiderül, valóban tetszik-e, kell-e.

Igyekszem öko takarítószereket használni, de  ez nem mindig olcsó mulatság. 

Egyelőre ennyi...

Kezdetek

Nehéz fába vágtam a fejszét... Sok dolog szól a háztartás racionalizálása és a blogírás ellen. Kényelmes vagyok, nem vagyok kitartó, a kisfiam sok időmet és energiámat lefoglalja, és fogalmam sincs, hogy a férjem, mennyire lesz együttműködő. 


Mit értek racionalizálás alatt? Az idő, a pénz és az energia (elsősorban a saját energiám) okos beosztását. Takarítást, főzést, vásárlást. Mindezt Budapest közepén egy átlagos társasházi lakásban. De ez a magyar valóság. A környezet védelme is érdekel, de ez csak érintőlegesen lesz jelen a blogon.

Miért írom le? Elsősorban magamnak, hogy legyen rendszer. Aztán hátha mást is érdekel. Sok hasonló blog van, magyar és angol is. Nem fogom feltalálni a spanyolviaszt. De esetleg megtalálhatom. :-)


Mit valósítottam meg eddig?  Ezt inkább külön bejegyzésbe teszem.